aktualitások kapcsolat referenciáink rólunk írták cégünkről közzététel

Budapest Főváros közgyűlése Budapest Márka elismerő címmel adományozott minket

Budapest Főváros közgyűlése a Multiszint Kft. részére BUDAPEST MÁRKA elismerő címet adományozott a hulladékszállítás, vezélyes hulladékszállítás területén végzett színvonalas közszolgáltatási munka elismeréséül.

Adományozott jogosult a BUDAPEST MÁRKA embléma használatásra.


 

 

 

 

 

 

Interjú A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat Zrt. hulladékkezelési igazgatójával

Olvassa el interjúnkat Pusztazámorról, a jelenlegi jogszabályi környezetről, illetve a hulladékkezelés jövőképéről. 600.000 m3 hulladék, 90.000 tonna szemét kezelése évente. Ez Pusztazámor.

Mekkora problémát jelent  a hulladék kérdése Magyarországon?

Az Eu-s csatlakozás kapcsán elég komoly problémák merültek fel hazánkban. A csatlakozáskor bizonyos kérdésekben kaphatott Magyarország  „felmentést” a teljesítés alól, az egyik ilyen a hulladék ártalmatlanítás kérdése volt, mivel ott egyértelműen látszott, hogy az állam nem fogja tudni  teljesíteni az elvárásokat. 2008 decemberében lejárt ez a haladék, ekkor még fél évet sikerült nyerni, de 2009 június közepén az Eu-s szabályoknak nem megfelelő telepeket be kellett zárni. Ez rengeteg települést érintett, 71 lerakó maradhatott meg a közel 200-ból. Ez a 71 sem készült el mind, valójában 68-69 van kész. A szigetelt, kiépített műszaki védelemmel ellátott lerakók maradhattak fent, ezek körül az üzemeltető figyelőkutakat, monitoring rendszert köteles működtetni. Ezek közül az egyik az FKF Zrt. üzemeltetésében lévő Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ, mely Közép-Európa legnagyobb hulladéklerakója.

Az FKF Zrt jogelődjét 1895-ben alapították, hogy gondoskodjon a köztisztaságról, akkoriban még nem gépekkel, hanem nagy létszámú utcaseprő csapattal és lovaskocsikkal dolgoztak.

Tudta?  A  fővárosban a szervezett hulladékgyűjtést már az 1600-as években megkezdték!

Az FKF Zrt. és a Multiszint Kft.  üzleti kapcsolata hogyan alakult ki?

A lakossági hulladékkezelés 1996-ig a lakosság számára ingyenes volt, azonban a gazdálkodó szervezetek részére nyújtott hulladékkezelés mindig is díjazás ellenében történt. Ahogy változtak a jogszabályi keretek, az 1995. évi  42-es törvényben megfogalmazták a  kötelező közszolgáltatás fogalmát és a közvetlen díjfizetés bevezetését a lakossági szektorban is.  A települések kötelezettségévé írta elő ez a törvény, hogy az Önkormányzatoknak meg kell szervezniük a településükön keletkező összes szilárd és folyékony hulladék begyűjtését, és felelősek is érte.

Ennek megfelelően a Fővárosi Önkormányzat is felmérte a lehetőségeket a törvény hatálybalépését követően és pályázatot hirdetett. 1998-ban ennek kapcsán konzorciumi pályázatot adott be az FKF a megfelelő szolgáltatást nyújtó partnerekkel közösen.  Itt igen komoly feltételeknek kellett megfelelni.  Megfelelő eszközpark, köztartozás nélküliség és még számos kritérium alapján kelllett dönteni.

Végül  9 vállalkozással közösen került 1998-ban beadásra a pályázat, a Multiszint Kft -vel való üzleti kapcsolat azóta is töretlen. A résztvevők cserélődtek, a konzorcium mára 3 tagra csökkent, az FKF Zrt.  az Avermann Hungária Kft. és a Multiszint Kft. részvételével.

 A Multiszint Kft. fog össze emellett 8 további vállalkozást, ő koordinálja a feladatokat ezekkel a partnerekkel. Ez kifejezetten előnyös számunkra, mert így gorsabban tudjuk egyeztetni az álláspontunkat, hatékonyabban lehet bizonyos kérdésekben előrelépni, döntést hozni.

 

A cégek mennyire vannak tudatában a hulladékszállítással kapcsolatos kötelezettségüknek?

A multinacionális cégek számára egyértelműen megszokott formáról van szó, tekintve, hogy külföldön is hasonló a jogi környezet. A kisebb cégek esetenként keresik a kiskapukat, de ilyenkor ezeknek a „kitörési kísérleteknek” a törvény segítségével gátat tudunk szabni...

A lakosságban hogyan lehetne a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát  erősíteni?

Ez nagyon összetett kérdés, mivel egyfelől meg kellene teremteni a szelektív hulladékgyűjtés tárgyi feltételeit, ami sok esetben szinte lehetetlen feladat, gondoljunk csak  a régi belvárosi házakra, ahol még a mostani szemétgyűjtő tartályoknak sincs hely.

A szelektív gyűjtéssel olcsóbb nem lesz a szemétkezelés, jó esetben nem növeli a költségeket. A recesszió kapcsán a másodlagos felhasználása az újra hasznosítható szelektív hulladékoknak nagyon lecsökkent, így a gyűjtött hulladék újrafelhasználása sem mindig megoldott.

Emellett szükséges a működtetési feltételeket is megteremteni, a díjak, a szolgáltatás minősége a géppark már közelít a Nyugat-Európai színvonalhoz  a béreket leszámítva...Ott már kötelező a szelektív hulladékgyűjtés, Magyarországon még nincsen ilyen jellegű jogszabályi környezet.

A harmadik fontos szempont a tudatformálás, illetve hogy a hulladékszigeteket megfelelően használják. Vegyük példának Bécset. Bécsnek 4 hulladékégetője van, ráébredtek,  hogy bizonyos nehezen értékesíthető szelektíven gyűjtött termékek között sok az olajszármazék (pl. műanyag).Ezért ők komoly szűrőberendezéseket  építettek be az égetőkbe és távhőt generálnak ezekből a hulladékokból. Ez is egy lehetséges út.  Látni nálunk is a fejlődést, de van még hová fejlődnünk...

Miért előnyös Pusztazámor léte a cégeknek és a lakosságnak?

Régen a közigazgatási határon belül létesítettek gödröket, ezeket szépen megtöltötték melyeken a város túlnőtt. Az egyedüli hulladék égető mű Rákospalotán nem volt képes a budapesti hulladék befogadására.

A terület kiválasztásakor a déli régió ellátására kerestünk megoldást, így esett a választás Pusztazámorra, ahol 2000 közepére megépült a lerakó. Mit tudnánk kezdeni a hulladékkal ha nem lenne?  Nagyon nagy távolságra kellene szállítani, növekednének a költségek, emellett ez egy kettős szigetelésű hulladéktároló, mely környezetszennyezéssel nem jár, csak minimális környezetterheléssel.

Pusztazámoron komposztáló üzem is működik, a komposzttal kevert földdel takarjuk és füvesítjük, egyelőre nem gondolkozunk a fölösleges kapacitás értékesítésén, külföldön nem túl jók az értékesítési tapasztalatok. Bécsben például kilónként 4 Forintért próbálják értékesíteni, de sok esetben még így sem tudják értékesíteni.

Mennyi ideig kínál megoldást Pusztazámor a hulladék elhelyezésére?

35 évre tervezték, a kihasználtságot figyelembe véve ez a szám reális, feltéve, hogy a hulladék égető üzemelni fog, még 25 évre kínálhat megoldást.

Hogyan lehetne fellépni az illegális hulladéklerakókkal szemben?             

A jogszabályi környezet adott, azonban a megfelelő kontroll, ellenőrzés és szankcionálás lenne szükségszerű. Tekintve, hogy az FKF Zrt. és a Multiszint Kft. hatósági jogkörrel nem rendelkezik, így bármilyen esetet látunk, megkérhetjük a szabálysértőt, hogy ne tegye. A hatósági jogkörrel rendelkező szervezetknek kellene komolyabban venni ezt a kérdést. A másik komoly probléma a joggyakorlat.

Nyugat Európában a közterületfelügyelet többszáz eurós büntetést szabhat ki, ha valahol illegális szemétlerakás történik. Engedjen meg egy személyes példát:

Egy stuttgartban élő ismerősöm fia nem válogatta szét a szemetet. 2 lehetősége volt az ismerősömnek, vagy elvitték volna a szemetet vegyesen 300€-ért, vagy szétválogatja ott helyben.Mit volt mit tenni, ismerősöm fogta magát, és szétválogatta a szemetet. Ez a különbség  mind mentalitásban, mind a jogi környezetben. Ide kell eljutnunk.